OZORÁÉRT BARÁTI KÖR EGYESÜLET HONLAPJA
OZORÁÉRT BARÁTI KÖR EGYESÜLET HONLAPJA
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 
Menü
 
PONTOS IDŐ
 
2. MÓDOSÍTOTT ALAPSZABÁLY 2015.

 

AZ

 

OZORÁÉRT BARÁTI KÖR EGYESÜLET

 

ALAPSZABÁLYA

 

Alulírottak az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján az alábbiak szerint fogadják el az OZORÁÉRT Baráti Kör Egyesület alapszabályát:

 

Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

 

 

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

 

Az egyesület adatai:

 

                Az egyesület neve:                                         OZORÁÉRT Baráti Kör Egyesület

 

                Az egyesület székhelye:                               7086 Ozora, Mártírok útja 122.

 

                Az egyesület alapításának éve:                 2005.

               

                Az egyesület besorolása:                             közhasznú szervezet

 

                Az egyesület működési területe:             Ozora község közigazgatási területe

 

                Az egyesület bélyegző lenyomata:           kör alakú, mely felső részén félkörben OZORÁÉRT

Baráti Kör, alsó részén Baráti Kör Egyesület felirat, és középen 2005. alapítási évszám látható.

 

Az egyesület jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön létre.

 

 

II. FEJEZET

Az egyesület felügyelete

 

Az egyesület nyilvántartásba vételét, illetőleg nyilvántartásának vezetését a Szekszárdi Törvényszék végzi.

 

Az egyesület működése felett az ügyészség törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

 

A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyész ellenőrzi, hogy a civil szervezet

  1. belső (önkormányzati) szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a létesítő okiratnak,
  2. működése, határozatai, a legfőbb szerv döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy az egyéb belső (önkormányzati) szabályzatoknak.

 

Ha az egyesület működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A bíróság a keresetet megvizsgálja, és szükség esetén

  1. megsemmisíti a civil szervezet bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,
  2. a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a legfőbb szervet, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a legfőbb szervet, és minderről értesíti a civil szervezetnél választott felügyelő szervet is,
  3. ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy a b) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, a civil szervezetet megszünteti.

 

Az ügyész az a) pont szerinti keresetlevelet a határozat meghozatalától számított egy éven belül nyújthatja be.

 

A bíróság az ügyész kereset alapján feloszlatja az egyesületet, ha annak működése vagy tevékenysége a 2011. évi CLXXV. törvény 3. § (3) bekezdésébe ütközik.

 

A bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja az egyesület megszűnését, ha az legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak száma a Ptk. 3:64. §-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökken.

 

Az egyesület – feloszlatása, megszüntetése vagy megszűnésének megállapítása esetén – a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.

 

 

III. FEJEZET

Az egyesület célja és feladatai

 

Az OZORÁÉRT Baráti Kör Egyesület egy pártokhoz nem kötődő társadalmi szervezet, mely céljának és feladatának tekinti a következőket:

 

  1. A község felvirágoztatásáért hagyományápoló tevékenység szervezése, végzése.
  2. A községhez kapcsolódó turisztikai és sporttevékenység szervezése, végzése.
  3. Közreműködés a természet- és környezetvédelem, a helyi kulturális élet szervezésében.
  4. Részt vállalás az önkormányzat által szervezett elszármazottak találkozójának rendezésében.
  5. Igény szerint összefogása az Ozoráról elszármazottaknak, akiknek javaslatait az önkormányzati testület elé terjeszti.
  6. A tagdíjakból legalább ötévente maradandó emlék állítása (pl. emléktábla).
  7. A fenti tevékenységekkel összefüggő információk adása és tanácsadás végzése.
  8. Működésének alapelveit a demokrácia és a szolidaritás, az egyesületbe tömörült tagok egyenjogúsága és önrendelkezése határozza meg. Módot az a különböző vélemények szabad kifejezésére. Munkáját teljes nyilvánosság mellett végzi. Célkitűzéseit a tagság aktív támogatásával valósítja meg. Az egyesület életének minden fontosabb eseményéről, rendezvényéről a tagok tájékoztatást kapnak. Az egyesület épít a megyében szerveződött szervezetek kapcsolataira, segíti az együttműködést.

 

Az egyesület közhasznú tevékenységei:

  • a község felvirágoztatásáért hagyományápoló tevékenység folytatása (közfeladat: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bek. 7. pontja szerinti kulturális szolgáltatás, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása).


Az egyesület céljai megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel bel- és külföldön, melyek segítik az egyesület eredményes működését és céljai megvalósítását.

 

Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenysége megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

 

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az egyesület országgyűlési képviselői, megyei önkormányzati választáson jelöltet nem állít.

 

Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.

 

Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.

 

 

IV. FEJEZET

Az egyesület tagsága

 

Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, aki magyar, illetőleg Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár, aki elfogadja az egyesület alapszabályát, valamint belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az egyesület munkájában és a tagsági viszonyból származó kötelezettségei teljesítését vállalja.

 

Az egyesület tagja lehet olyan jogi személy, illetőleg egyéb szervezet is, amely elfogadja az egyesület alapszabályát és egyéb szabályzatait, és melynek tagjai magyar, vagy Magyarországon letelepedett külföldi állampolgárok.

 

Az egyesületnek lehetnek különleges jogállású tagjai (pártoló tag, tiszteletbeli tag) tagjai is.

 

A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, valamint vállalja az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi támogatását.

 

A tiszteletbeli tag különleges és kiemelkedő tevékenységével elsősorban erkölcsileg támogatja az egyesületet.

 

A tiszteletbeli tagot az egyesület tagjai választják meg e tagságra.

 

A különleges jogállású tagok az egyesület szerveibe nem választhatnak és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt.

 

Költségvetési szerv egyesület pártoló tagja nem lehet.

 

Az egyesületi tagságnak párttagság nem akadálya.

 

                                                                                        A tagok jogai      

 

Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni. Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettséget terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg.

 

A tag tagsági jogait kizárólag személyesen gyakorolhatja. A jogi személy, illetőleg egyéb szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolhatják.

 

A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

 

A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

 

A pártoló tag, illetőleg képviselője az egyesület közgyűlésén tanácskozási joggal vehet részt, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai megegyeznek a rendes tagok jogaival.

 

Az egyesület tagja választhat és választható az egyesület szerveibe. A 18. életév alatti, azaz kiskorú tagok az életkoruknak megfelelő tisztségre választhatók.

 

Az egyesület minden rendes tagja egyébként azonos szavazati joggal rendelkezik.

 

A tagok felvilágosítást kérhetnek az egyesület tevékenységéről, amelyre az egyesület a kézhezvételtől számított 30 napon belül köteles választ adni.

 

A tag betekinthet az egyesület irataiba.

 

A tagok 1/3-a írásban, az ok és a cél megjelölésével rendkívüli közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

 

Az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a különleges jogállású tag csak érintettsége esetén-, a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.

 

A tagok kötelességei

   

Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

 

Az egyesület valamennyi tagja köteles az egyesület alapszabályát, határozatait, belső szabályzatait betartani, valamint tevékenyen részt venni az egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását.

 

Az egyesület minden tagja köteles a birtokába került, illetőleg használatába adott egyesületi vagyontárgyakat a jó gazda gondosságával óvni, és lehetőség szerint gyarapítani. Az ilyen vagyontárgyak használatával összefüggésben a tagot anyagi és jogi felelősség terheli.

 

Az egyesület tagjai kötelesek a közgyűlés által megállapított összegű tagdíjat befizetni.

 

Az egyesület tagja az egyesületet sértő választási propagandát nem fejthet ki.

 

A tagdíj

 

A tagdíj összege évi 2.000,- (Kettőezer) Ft.


A tagdíj fizetésére a tagok minden év december 31. napjáig kötelesek. A tagdíj készpénzben és banki átutalással is megfizethető az egyesület számára.

 

A tagsági viszony létrejötte

 

Az egyesületbe való belépés, illetőleg az abból történő kilépés önkéntes.

 

A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján - az egyesület elnöksége dönt. Az elnökség ezt a jogkörét az egyesület elnökére ruházhatja.

 

Az egyesület rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjairól nyilvántartást vezet.

 

A tagsági viszony megszűnése

 

A tagsági viszony megszűnik:

  • a tag halálával, jogutód nélküli megszűnésével;
  • az egyesület megszűnésével;
  • a tag kilépésével;
  • a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
  • a tag kizárásával;
  • jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével.

 

A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és a tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.

 

A tag kilépési szándékát az egyesület elnökségének írásban köteles bejelenteni. A kilépési szándékot tartalmazó bejelentés egyoldalú, indokolást nem igénylő jognyilatkozat, amely a tagsági viszonyt a kilépés bejelentésével megszünteti.

 

A kilépési szándékot tartalmazó tagi nyilatkozatot az egyesület egyik szervének sem kell elfogadnia, ez nem feltétele a tagsági viszony megszűnésének.

 

Az elnökség kizárhatja a tagok közül azt a tagot:

  • aki jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít (bármely tag vagy egyesületi szerv jelzése alapján);
  •  az egyesület alapszabályának rendelkezéseit kirívóan nem tartja be, vagy az egyesület érdekeivel kirívóan ellentétes magatartást tanúsít, és e magatartásaival az elnökség hozzá intézett írásbeli felszólításának kézhezvételétől számítottan haladéktalanul nem hagy fel;
  • aki hat hónapon keresztül tagdíjfizetési kötelezettségének teljesítésével késedelembe esik, és e kötelezettségének az elnökség által hozzá intézett írásos fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 30 (harminc) napon belül sem tesz eleget. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat;
  • akit bíróság jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyek gyakorlásától eltiltott.

 

Az elnökség valamennyi esetben írásban, igazolható módon tájékoztatja a tagot arról, mely bizonyítékok alapján áll fenn az egyesületből történő kizárásának lehetősége, valamint arról, hogy a kizárás kérdésében hozandó elnökségi döntés előtt a tag személyes, elnökségi ülésen való meghallgatására kerül sor; egyidejűleg tájékoztatja az érintett tagot az elnökségi ülésen történő meghallgatásának időpontjáról, valamint arról, hogy a tag ezen a meghallgatáson adhatja elő a védekezése alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. A tagnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy észrevételeit, védekezését, azt alátámasztó bizonyítékait az elnökségi ülésen történő meghallgatását megelőzően írásban terjeszthesse elő. Figyelmeztetni kell a tagot arra is, hogy az elnökségi ülésen való meghallgatásról való távolmaradása, illetőleg írásbeli védekezése, a védekezés bizonyítékául szolgáló tények előterjesztésének elmaradása esetén az elnökség a kizárása kérdésében a rendelkezésére álló adatok alapján hoz döntést.

 

A kizáráshoz az elnökség 2/3-os többségi határozata szükséges.

 

A kizárás kérdésében hozott írásbeli, indokolt határozatát az elnökség ajánlott, tértivevényes postai küldeményként köteles a taggal közölni.

 

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, annak kézhezvételétől, illetőleg a tudomásra jutástól számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.

 

Az elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a közgyűlés dönt.

 

Határozatait mind az elnökség, mind pedig a közgyűlés indokolni köteles.

 

 

V. FEJEZET

Az egyesület szervezete

 

Az egyesület szervei:

 

  1. közgyűlés
  2. elnökség
  3. felügyelőbizottság
  4. fegyelmi biztos

 

 

1. Közgyűlés

 

A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.

 

A rendes közgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, az időpont és a napirend közlésével. Ezen közgyűlés időpontja legkésőbb az adózás rendje szerinti beszámolási (mérlegbenyújtási) határidő lejártát megelőző hónap utolsó napjára, továbbá ötévenként tisztújítás céljából legkésőbb a tárgyév harmadik negyedévének utolsó napjáig hívandó össze. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére írásban meghívót kell küldeni, úgy, hogy a közgyűlés időpontjáról a tagok legalább 8 (nyolc) nappal a közgyűlés időpontja előtt értesüljenek. A rendes közgyűlés összehívásáról az elnökség gondoskodik. A meghívóban közölni kell a tervezett napirendet. Közölni kell a meghívóban továbbá, hogy amennyiben az eredeti időpontra összehívott közgyűlés a jelenlévők létszámára tekintettel nem határozatképes, mikor kerül sor a megismételt közgyűlésre. A megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés időpontjától számított 8 (nyolc) napon belüli időpontra kell összehívni. A közgyűlési meghívóban a tagokat tájékoztatni kell a megismételt közgyűlésről való távolmaradásuk következményeiről, továbbá a meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést is, miszerint a megismételt közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.

 

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 (három) napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítése tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

 

A közgyűlés határozatképes, ha azon legalább a tagok 50 %-a + 1 személy jelen van.

 

A rendkívüli közgyűlést össze kell hívni:

  • ha a tagok 1/3-a az ok és a cél megjelölésével ezt írásban kéri. Ebben az esetben az elnökség 30 napon belül köteles összehívni a rendkívüli közgyűlést;
  • amennyiben az elnökség ennek összehívását szükségesnek tartja;
  • ha a felügyeleti szerv a közgyűlés összehívását elrendeli.

 

A közgyűlésen részt vehetnek a szavazati joggal rendelkező tagok és tanácskozási joggal részt vehetnek a pártoló tagok és meghívottak. Az elnök a közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek képviselőit, és magánszemélyeket is.

 

A közgyűlés levezetése az elnök feladata, akadályoztatása esetén az általa ezzel megbízott egyik elnökségi tag vezeti a közgyűlést. A közgyűlés levezetésével azonban az elnök mást is megbízhat.

 

A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a közgyűlés által megválasztott tag hitelesít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat.

 

A közgyűlés üléseiről a jegyzőkönyvvel egyidejűleg nyilvántartás is készül. A közgyűlésről készült jegyzőkönyv úgy készül, hogy abból megállapítható a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelésüket az egyesület elnöke látja el.

 

Az egyesület döntéshozó szervének, azaz a közgyűlésnek ülései nyilvánosak. A közgyűlés ülésének időpontját napirendi pontjaival együtt nyilvánosságra kell hozni az egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán, és az egyesület honlapján.

 

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • az egyesület alapszabályának, illetve az alapszabály módosításának az elfogadása;
  • az egyesület megalakulásának, feloszlásának, más egyesülettel történő egyesülésének a kimondása;
  • az egyesület tisztségviselőinek megválasztása és visszahívása;
  • az egyesület belső szabályzatainak elfogadása;
  • a tagdíj mértékének és a fizetés módjának megállapítása;
  • az éves költségvetés elfogadása;
  • az elnökség éves beszámolójának elfogadása;
  • a felügyelő bizottság beszámolójának, jelentéseinek elfogadása;
  • az éves beszámoló és annak közhasznúsági melléklete elfogadása;
  • a tagfelvétel elutasítása elleni kérelem elbírálása;
  • döntés miden olyan további kérdésben, melyet jogszabály a közgyűlés hatáskörébe utal;
  • az egyesület bizottságainak létrehozatala, illetőleg működésük megszüntetése;
  • olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, melyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
  • a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők vagy más egyesület szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  • könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
  • az egyesület bizottságainak létrehozatala, működésük megszüntetése, ezek tagjai díjazásának megállapítása.

 

A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, a tisztségviselők választásának kivételével nyílt szavazással hozza. Tisztségviselők választása esetén a döntéshozatal titkos szavazás útján történik. Minden tag egy szavazattal rendelkezik.

 

A közgyűlés döntéshozatala alapvetően nyílt szavazással történik, de amennyiben a szavazásra jogosultak 1/3-a indítványozza a titkos szavazás elrendelését, ezt szavazásra kell bocsátani.

 

A tisztségviselők választása esetén megválasztottnak kell tekinteni azt a személyt, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.

 

A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója a határozat alapján:

  • kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 

Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásainak keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetőleg az egyesület tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

2. Elnökség

 

Az 5 (öt) tagú elnökséget a közgyűlés választja meg, az egyesület soraiból, 5 (öt) éves időtartamra.

 

Az elnökség két közgyűlés közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a közgyűlés hatáskörét, irányítja az egyesület működését.

 

Az elnökségnek csak olyan nagykorú személy lehet a tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, és tagja az egyesületnek.

 

Az elnökség szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik. Az elnökséget az elnök írásban hívja össze. Akkor szabályszerű az elnökség összehívása, ha a tagok az ülésről legalább 8 (nyolc) nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.

 

Rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, ha az elnök vagy az elnökségi tagok 1/3-a az ok és a cél megjelölésével kéri.

 

Az elnökség ülései mindenki számára nyilvánosak. Az elnökség ülésének időpontját napirendi pontjaival együtt nyilvánosságra kell hozni, az egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán.

 

Az elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni az esetleges bizottságok elnökét, illetőleg elnökeit.

 

Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, amennyiben jelen alapszabály ettől eltérő rendelkezést nem tartalmaz. Amennyiben az elnökségi ülésen az elnökség tagjai közül bárki indítványozza a titkos szavazást, a szavazás módját az elnökség nyílt szavazással dönti el.

 

Az elnökség akkor határozatképes, ha azon legalább 3 (három) elnökségi tag jelen van. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az elnökséget ismételten össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülés is csak akkor határozatképes, ha azon legalább három elnökségi tag jelen van. Az elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

 

Az elnökségi ülésen szavazási kötelezettség áll fenn.

 

Az elnökség tagja az elnök, az elnökhelyettes, a gazdasági felelős valamint további 2 (kettő) elnökségi tag.

 

Az elnökség feladata és hatásköre:

  • a tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;
  • a közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a közgyűlés munkáját elősegítő szervezői tevékenység;
  • beszámoló előkészítése, közgyűlés elé terjesztése;
  • éves költségvetés elkészítése, közgyűlés elé terjesztése;
  • az egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés-előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása;
  • az egyesület Szervezeti és Működési szabályzatának megvitatása és elfogadása;
  • az elnök éves beszámolójának elfogadása;
  • az egyesület célkitűzéseinek megvalósításában történő tevékeny részvétel;
  • döntés az azonos célokért működő szervezetekkel való együttműködésről, más szervezetekbe való belépésről;
  • az egyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása;
  • a közgyűlési határozatok végrehatásának szervezése, és végrehajtásuk ellenőrzése;
  • az egyesület eredményes működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése;
  • az egyesület rendezvényeire a belépődíj mértékének megállapítása;
  • véleménynyilvánítás minden olyan kérdésben, amelyet a testület elé utalnak;
  • a személyzeti munka irányítása;
  • az egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás;
  • minden olyan eljárás, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az elnökség hatáskörébe von.

 

Ezen feladatok közül az egyesület elnöke a képviselettel, elnökség munkájának szervezésével és vezetésével, az egyesület irányításával kapcsolatos, valamint a hatáskörébe utalt feladatokkal foglalkozik. Az elnökhelyettes szervezi az egyesület rendezvényeit, elvégzi az adminisztrációs munkákat, továbbá a rá bízott egyéb feladatokat.

A gazdasági felelős az egyesület, valamint az elnökség gazdasági vonatkozású ügyeivel foglalkozik.

 

Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • az egyesület részére ingatlan-vagyon megszerzése, annak megterhelése, elidegenítése;
  • jogról való lemondás;
  • gazdasági vállalkozási tevékenység elhatározása;
  • továbbá minden olyan határozat meghozatala, melyek alapján az egyesület számára jelentős terhek vagy kötelezettségek keletkeznek.

Az elnökség tevékenységéről az egyesület közgyűlésének beszámolási kötelezettséggel tartozik.

 

Az elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetőleg a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelésüket az egyesület elnöke látja el.

 

Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, a határozat alapján:

  • kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 

Értesítés a közgyűlés és az elnökség határozatairól, az iratbetekintés rendje:

 

A közgyűlés és az elnökség döntéseit, határozatait azok meghozatalától számított 15 (tizenöt) napon belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán kifüggeszti, illetőleg az egyesület honlapján közzéteszi.

 

A közhasznú egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az egyesület székhelyén – az egyesület elnökével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségére másolatot készíthet.

 

Az egyesület az elnökség útján, illetőleg az egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztés, valamint a honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozza az egyesület közhasznú szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, a működés módját, illetőleg azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót, és a közhasznúsági jelentést.

 

Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.

 

Az egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

 

3. Felügyelő bizottság

 

A 3 (három) tagú felügyelő bizottságot a közgyűlés választja meg, az egyesület soraiból, 5 (öt) éves időtartamra.

 

A felügyelő bizottság tagja az egyesületben más tisztséget nem viselhet. A felügyelő bizottságnak nem lehet tagja az egyesülettel munkaviszonyban álló, illetőleg gazdasági feladatokat ellátó személy, továbbá az a személy, aki az egyesület elnökségének tagjával, illetőleg az egyesületnél gazdasági feladatokat ellátó, vagy munkaviszonyban álló személlyel hozzátartozói kapcsolatban áll. A felügyelő bizottság tagjai nem lehetnek egymásnak hozzátartozói.

 

Nem lehet felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki:

  • a legfőbb szerv, illetőleg az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
  • a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
  • a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást-,
  • az előző pontokban meghatározott személyi közeli hozzátartozója.

 

A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

 

A felügyelő bizottság tevékenységét a bizottság elnöke irányítja. A bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz az elnökség ülésein.

 

A felügyelő bizottság éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, és az elnökséget ennek alapján tájékoztatja. Beszámolási kötelezettsége a közgyűlés felé van.

 

A felügyelő bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Működésére az elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.

 

A felügyelő bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg így különösen: jogosult az egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az egyesület közgyűlésétől illetve munkavállalóitól, az egyesület könyveibe és irataiba betekinteni, azokat megvizsgálni.

 

A felügyelő bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.

 

A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A felügyelő bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglalni, neve feltüntetése mellett, a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a felügyelő bizottság ülésén résztvevő tagok aláírják.

 

A felügyelő bizottság feladata:

  • az egyesület pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata;
  • a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése;
  • tagdíjak befizetésének ellenőrzése;
  • az éves mérleg felülvizsgálata;
  • az egyesület gazdálkodása célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata;
  • a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése;
  • az egyesületi, illetőleg társadalmi tulajdon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése.

 

A felügyelő bizottság tagjai feladataik ellátása során jogosultak az egyesület gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, az egyesület tisztségviselőitől tájékoztatást kérni.

 

Az ellenőrzések megkezdéséről a bizottság elnöke tájékoztatni köteles az egyesület elnökét. Az ellenőrzés során a felügyelő bizottság a pénzügyi és gazdasági, illetőleg a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el.

 

Az ellenőrzés tapasztalatairól a bizottság elnöke – a vizsgálat befejezésétől számított 15 (tizenöt) napon belül – tájékoztatja az elnökséget.

 

A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre valló jogosultságának megfelelően a legfőbb szervet vagy az ügyintéző és képviseleti szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

  1. a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
  2. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

A legfőbb szervet vagy az ügyintéző és képviseleti szervet a felügyelő bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 (harminc) napon belül intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a legfőbb szerv és az ügyintéző és képviseleti szerv összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.

 

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottságköteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

 

A felügyelő bizottság tevékenységéről a bizottság elnöke az egyesület közgyűlésének köteles beszámolni.

 

Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő bizottság létrehozása kötelező.

 

4. Fegyelmi biztos

 

Az egyesület fegyelmi biztosát a közgyűlés választja meg, az egyesület soraiból, 5 (öt) éves időtartamra.

 

A fegyelmi biztos az egyesület elnöksége által kezdeményezett fegyelmi eljárást készíti elő, gondoskodik a bizonyítékok beszerzéséről és megőrzéséről, nyilvántartja a fegyelmi ügyeket és határozatokat.

 

A fegyelmi biztos évente beszámol a közgyűlésnek, az elnökséget szükség szerint tájékoztatja az egyes ügyek állásáról.

 

A fegyelmi biztos jogait, valamint a fegyelmi eljárás szabályait a fegyelmi szabályzat tartalmazza részletesen.

 

 
SZÁMLÁLÓ
Indulás: 2014-08-17
 
NAPTÁR
2024. Május
HKSCPSV
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
<<   >>
 
TÁRSALGÓ
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
LINKEK
 
NÉVNAP

 

A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött :)    *****    Madarak és fák napjára új mesével vár a Mesetár! Nézz be hozzánk!    *****    Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!