Az egyesület tisztségviselői
Elnök
Az egyesület elnökét 5 (öt) éves időtartamra a közgyűlés választja. Az elnök tevékenységével a közgyűlésnek felelős. Az elnök képviseli az egyesületet, jogosult az egyesület ügyeiben eljárni, az elnökség valamint a vezetőség munkáját irányítani.
Az elnök feladata és hatásköre:
az egyesület tevékenységének irányítása;
a közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;
döntés és intézkedés az elnökség ülései közötti időszakban, az elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;
a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;
kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;
az elnökség munkájának irányítása;
az elnökség és a közgyűlés üléseinek vezetése;
az egyesület képviselete;
intézkedés és döntés a hatáskörébe utalt ügyekben;
az elnökség üléseinek összehívása;
az ügyintéző apparátus vezetése;
az egyesület gazdálkodásának irányítása;
utalványozási jog gyakorlása;
munkáltatói jogok gyakorlása;
az egyesület bizottságai munkájának figyelemmel kísérése;
a hírközlő szervek tájékoztatása az egyesület működéséről;
az egyesületi nyilvántartások (tagok, pártoló tagok, tiszteletbeli tagok) vezetése;
nyilvántartás vezetése a tagdíjak befizetéséről;
az egyesület működésével kapcsolatos jogszabályok, kötelező érvényű előírások figyelemmel kísérése, azok végrehajtásának biztosítása;
ezek alapján szükség szerint az egyesületi szabályzatok és határozatok módosításának kezdeményezése;
minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az elnök hatáskörébe utal.
A Ptk. 3:22. §-a szerint a vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok a következők:
(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
(3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Az Ectv. 39. § (1) bekezdése értelmében a közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – ,
amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése szerint a vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Elnökhelyettes, gazdasági felelős, elnökségi tagok
Az elnökség további tagjai az elnökhelyettes, a gazdasági felelős és két elnökségi tag. Valamennyien a közgyűlés által megválasztott tisztségviselők.
Az elnök akadályoztatása esetén eseti meghatalmazást adhat az elnökségi tagok egyikének.
Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei:
az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel;
észrevételek, javaslatok tétele az egyesület működésére;
felvilágosítás kérése az egyesület, illetve az egyesület egyéb szerveinek működésével kapcsolatosan;
javaslattétel rendkívüli közgyűlés, illetőleg rendkívüli elnökségi ülés összehívására;
megbízás alapján az egyesület képviseletének ellátása.
Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.
Az elnökségi tagság megszűnik:
felmentéssel;
visszahívással;
lemondással;
elhalálozással;
a mandátum lejártával;
az egyesületből történő kizárással.
VI. FEJEZET
Az egyesület képviselete
Az egyesületet egy személyben Endreffyné Takács Mária (1117 Budapest, Október 23. u. 27. III/1.) képviseli.
Az elnök akadályoztatása esetén eseti meghatalmazást adhat az elnökségi tagok egyikének.
VII. FEJEZET
A közhasznú szervezet működésével kapcsolatos szabályok
A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
A közhasznú szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
A befektetési tevékenységet végző közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfőbb szerv – ha ilyet létrehoznak – a felügyelő bizottság véleményének kikérést követően fogad el.
A közhasznú szervezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni.
A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.
VIII. FEJEZET
Az egyesület jogképessége
Az egyesület jogi személy, melyet az elnök képvisel. E jogkörét az elnök esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve más személyre is átruházhatja.
IX. FEJEZET
Az egyesület gazdálkodása és vagyona
Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, melyet a közgyűlés fogad el. Az egyesület az alapszabályban írt célja megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, annak tagja – tagdíjának megfizetésén túlmenően – az egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel.
Az egyesület gazdálkodásáról az elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a közgyűlés elé terjeszt.
Az egyesület a cél szerinti tevékenységéből, illetőleg a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani.
Az egyesület bevételei:
a tagdíj, melynek mértékét a közgyűlés állapítja meg,
a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel,
az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
az egyesület eszközeinek befektetéséből származó bevétel,
magán és jogi személyektől, az államháztartás alrendszereitől, vagy más adományozótól közhasznú céljára, vagy működési költsége fedezésére kapott támogatás, adomány,
az egyesület rendezvényeinek bevételei,
pályázatokból, és egyéb tevékenységekből származó bevételek,
egyéb bevételek.
Az egyesület költségei:
a tevékenysége érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
a gazdasági-vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
egyéb költségek.
Az egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek.
Az egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az egyesület fő tevékenysége. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.
Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységekre kell fordítania.
Az egyesület pénzeszközeit számlán kezeli.
X. FEJEZET
Beszámolási szabályok
Az egyesület a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót, illetőleg ezzel egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni.
Az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetében a megalakulás, illetve a megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja – a megszűnést kivéve – december 31.
A beszámoló formáját az egyesület által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.
Az egyesület beszámolója tartalmazza:
a mérleget (egyszerűsített mérleget),
az eredménykimutatást (eredménylevezetést),
kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.
A civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni.
A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat.
A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.
A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges, az Ectv. 32. §-a szerinti adatokat, mutatókat.
A közhasznúsági melléklet tartalmazza a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.
A beszámoló, és annak közhasznúsági melléklete elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
Az egyesület beszámolójába és annak közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, illetőleg azokról saját költségére másolatot készíthet.
Az egyesület köteles az elfogadott beszámolóját annak közhasznúsági mellékletével az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, a székhelyen lévő hirdetőtáblán kifüggeszteni, honlapján jól látható módon elhelyezni.
A letétbe helyezett beszámolót, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára elérhetővé kell tenni.
Ha az egyesület a fentiekben írt kötelezettségét elmulasztja, és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget.
Az egyesület beszámolójára, illetőleg a közhasznúsági mellékletre egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet, illetőleg a vonatkozó jogszabályok előírásait kell alkalmazni.
Az egyesület közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni,, illetőleg esetleges közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
XI. FEJEZET
Az egyesület megszűnése
Az egyesület megszűnik:
ha feloszlását a közgyűlés 2/3-os szótöbbséggel kimondja;
ha más egyesülettel egyesül, vagy abba beleolvad;
ha a bíróság feloszlatja;
továbbá ha a bíróság megállapítja, hogy az egyesület 1 évnél hosszabb idő óta nem fejt ki tevékenységet, vagy tagjai létszáma 10 fő alá csökken.
XII. FEJEZET
Összeférhetetlenségi szabályok
A közgyűlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján:
kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy
bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásainak keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetőleg az egyesület tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
XIII. FEJEZET
Vegyes és záró rendelkezések
A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, valamint a 2011. évi CLXXV. törvény, és a mindenkor hatályos vonatkozó egyéb jogszabályok irányadóak.
Tamási, 2015. augusztus 20.
Endreffyné Takács Mária
az egyesület elnöke
Ellenjegyzem:
Dr. Gulyás Adrien ügyvéd
7090 Tamási, Szabadság u. 56.
Kelt: Tamási, 2015. augusztus 20.
Záradék
Alulírott Dr. Gulyás Adrien (7090 Tamási, Szabadság u. 56.) a jelen záradékkal igazolom, hogy a jelen alapszabály az OZORÁÉRT Baráti Kör Egyesület közgyűlése által 2015. április 28. napján hozott határozatokkal összhangban van, tartalma azoknak megfelel. Igazolom továbbá, hogy a közgyűlés az egyesület 2008. szeptember 6. napján kelt alapszabályát hatályon kívül helyezte 2015. augusztus 20-án, a jelen alapszabály a 2015. augusztus 20-án elfogadott rendelkezéseket tartalmazza.
Tamási, 2015. augusztus 20.
|